A megfelelő páratartalom
A megfelelő páratartalom
Otthonunk klímájával akkor lehetünk maradéktalanul elégedettek, ha a hőmérséklet, és levegőtisztaság mellett a lakásunk páratartalmát is mérni, illetve szabályozni tudjuk. Sem a túl sok, sem pedig a túl kevés páratartalom nem egészséges. Bútoraink és berendezési tárgyaink esetleges idő előtti tönkremenetele mellett, egészségügyi problémákat, és a komfortérzet csökkenését is eredményezheti.
Mekkora az optimális páratartalom?
Az optimális páratartalom: 20-22°C hőmérsékletű helyiségben 40-60% közötti relatív páratartalom mondható ideálisnak.
A fűtési szezon beindulásával otthonunk levegőjének páratartalma jelentősen lecsökkenhet, ugyanis hiába szellőztetünk és engedünk be a lakásba friss levegőt, azt a napközbeni fűtés ugyanúgy felmelegíti, mint a lakásban lévő levegőt, ezáltal elvesztve eredeti -egészséges- páratartalmát.
Minél nagyobb a kinti és a benti levegő között a hőmérséklet különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában.
Egy távfűtéses lakásban, ahol 24-25°C van, a nyílászárok sem tökéletesek, akár 20% alatti páratartalom is kialakulhat, és könnyen kiszáradhat a bőrünk, szemünk, az orrnyálkahártyánk.
A levegő relatív páratartalma azt az értéket fejezi ki, hogy a levegőben levő vízgőztartalom hány százaléka annak a maximális vízgőztartalomnak, amelyet a levegő az adott hőmérsékleten maximálisan befogadhat.
A szabadban lévő hideg levegő- akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is – jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.
Míg 0°C és 100% relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1m3 levegőben, 20°C és 100% relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.
Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, a relatív páratartalma 20-30 százalékra csökken.
Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60% közötti, de igazán kellemesen 50%-os páratartalom (50% RH) mellett érzi jól magát az emberi szervezet. Mind emellett természetesen a helyiség hőmérsékletet is figyelni kell, (a legjobb a 18-22°C) hiszen ez a kettő együtt befolyásolja a közérzetet.
Az otthonunkban szükséges páratartalom növelésére számtalan megoldás kínálkozik, ezek közül ismerhet meg különböző technológiákat következő cikkünkben.
Amennyiben a párásításra keres megoldást, s egy átfogó ismertető anyagot szeretne, úgy igényelje meg párásító választási tanulmányunkat itt: párásító választási tanulmány
Tavaly ősszel vásároltam egy tízezer Ft nagyságrendű ultrahangos párásítót. A vásárláskor direkt figyeltem arra, hogy nem a legolcsóbbak közül választok, hanem közép árkategórából, s ami még számomra megfizethető.
Magával a párásítással nincs is igazán gondom, de a párásító elhelyezésével már igen.
Ugyanis először a földre tettem a készüléket, s nem is tűnt hatékonynak, mindemellett folymatosan ázott a padlószőnyeg, egyre több gondot okozott.
Miután feltettem egy kisszekrényre, akkor meg azt áztatta.
A párásító használatával együtt jár az, hogy víz lesz körülötte, meg irtózatosan poros jellegű a lakás? Irtő sokat kell takarítanom miatta.
Így nagyon nincs kedvem használni, noha tudom, hogy jót tesz. Mitévő legyek?
Pára Guru megjegyzése:
Dátum: november 15th, 2009, 20:05
Kedves Ildikó!
Számtalan hasonló esetről hallottam már.
Egyes készülékeknél a kifújt pára szemcsemérete okozza azt a problémát, hogy a készülék körül tócsa keletkezik.
Fontos a készülék vásárlásnál ezt a szempontot is figyelembe venni, mivel elég sok kellemetlenséget és kárt is okozhat.
Az ilyen nagyobb szemcseméretű párásítókkal az inhalálás sem ajánlott egyébként.
Kérdésére -A párásító használatával együtt jár az, hogy víz lesz körülötte, meg irtózatosan poros jellegű a lakás?- a válaszom:
Nem jár együtt a párásító használatával, jobban mondva nem mindegyik készülékével.
A svájci Boneco ultrahangos párásítóknál a kifújt pára 1-5 mikron közötti, nem keletkezik tócsa. A készüléket egyébként nem ajánlott a földre tenni, hatékonyabb, ha a földtől legalább fél méterre helyezik el.
A fehér porra vonatkozóan:
A csapvíz szétporlasztásával a benne található ásványi anyagokat is szétporlasztjuk, s az ásványi anyagokban dús víz esetében megjelenik a fehér por. Ezt a készülékben használatos vízlágyító granulátummal vagy lágy víz használatával lehet kivédeni.
A tízezer Ft nagyságrendű készülékek általában nem tartalmaznak beépített vízlágyító betétet, így emiatt fordul elő Önnél ez a gond. A vízlágyító granulátum mennyisége sem mindegy, a közelmúlban jelent meg olyan alacsonyabb árfekvésű készülék, mely ugyan tartalmaz vízlágyítót, de meghökkentően kis mennyiség található benne, várhatóan rövid élettartamú használatot tapasztal a “gazdája”.