Az előző bejegyzésben is volt már szó a légmosó párásítókról és működésükről, mint a teljeskörű légminőségjavítás legegyszerűbb módszeréről. Nézzük meg kicsit közelebbről!
Hol lehet fontos a légmosó működtetése?
Mosópor nélkül is meglehetősen intelligens, bekapcsolás után teljesen automatikusan teszi a dolgát, tehát gyakorlatilag bármilyen helyiségben hasznunkra válhat. Ennek ellenére van néhány kiemelt felhasználási területe, akire az alábbiak közül valamelyik jellemző, annak feltétlenül ajánlott egy légmosót is felírni a jövő heti bevásárlólistájára.
- Virág- vagy házipor allergia esetén (ilyen esetekben az Európai Központi Allergia Kutató Alapítvány (ECARF) kifejezetten ajánlja a légmosó használatát)
- Padlófütéses szobákban
- Poros, szmogos környékeken
Kemény vízzel is nyugodtan lehet használni, és ideális azoknak is, akik nem akarnak szűrőbetétre költeni. Cserébe időnként tisztítást igényel, mivel az elpárolgott víz nyomán a vízkő lerakódik a párásító felületén. Ezt megtehetjük környezetbarát módon 20%-os ecettel, vagy bármilyen boltban kapható vízkőoldóval. Nem bonyolult művelet, egyszerűen csak át kell törölni vele a nedvesítőtárcsát.
A működéséhez víz szükséges, tehát a légtisztítás nem függetleníthető a párásítástól. Ha ilyesmire lenne szükség, a megoldás egy HEPA-filterrel ellátott légtisztító beszerzése.
Hogyan működik?
A párásítást nedves tárcsák végzik. Miközben ezek forognak a mellettük áramló levegőből az apró szemcsék a felületükre tapadnak. A nedvesítőtárcsa forgása közben az alul levő víztartályba mossa az összeszedett szennyeződéseket. A piszokban a vízben gyűlik, a levegő pedig tisztán távozik.
